Ha hiszed ha nem, nézlek
vastag falak, házak, terek
hiába tornyosulnak, érzem
ülsz egy szoba sötétjében
a Sápadt kintről világít be
de te hova nézel, gondolj
tétova mozdulat, emeld ujjad
igen ott vagyok, nagyon közel
meglibben a függöny
egy karc indul el
képek keverednek, ölelnek
hangok ébrednek a csendben..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése