Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2010. március 4., csütörtök

Muallim: Gyere.......


most nagyon szorítom,
akarom, ne fájjon
mi még fájhat
szemem mély
sötét fekete
sugárzom erőm
csendes békém,
őszinte szeretetem
átélem mindened
meg ne tudd
veled vagyok
úgy érzem
mosolyod szikrányi
jobb ugye, valóban
tegnap csillagnyi
messzeségben van,
nap is ragyog hozzád
beviszem ablakodon
egy szállal összekötöm
jelez ha rezdülsz, kell,
mert egyre feljebb, föl
szállok, utolérjelek
kékség meg csipkéje
vonuló fehér felhőknek
annyira kell, de annyira
lenn lélegzik a minden
a nagy barna pók sző,
elviszlek szabad légbe
boldogságok Földjére
friss habzó csobogás
nyugtató csendjébe,
gyere.........................

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése