Újra megpróbállak
megfogom kezed
körbefonlak, ujjam
remeg, félt, simít
hátadra ráírom
jövőnket, tavaszt
nyarat, őszet,
csak add kezed
azt tedd még rám
ott forrjunk egybe
csak szeresselek.
Csak sétálok, mélyen
szavak, cetlik, levelek
rügyeznek köröttem
elönt mint ár, a dal
százütemben iramlik
majd széthull mindenik.
Messzire látok
halk szemek
hozzám elérnek
pici apró kristály
körmömre teszlek
napfény rád
melengetlek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése