Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2011. július 20., szerda

Percy Bysshe Shelley: A lepke vágya


A szót, mit a sárba rántanak,
nem szennyezem én be.
Az érzést, mit úgy gyaláz a vak,
még te is ne nézd le.
Van remény, mi kétséggel rokon,
megfojtani hát ki merész?
S kedvesebb tőled a szánalom,
mint mástól a józan ész.

Mit az emberek így hívnak: szerelem,
nem azt adom én neked,
de az áhítatot, mit rejt a szívem,
s mi megindítaná az eget -
a lepke vágyát a csillag után,
fényszomjat, mit érez az éj,
vágyat, mely a lét sötét kapuján
kiröppen az ég felé.

/fordította: Képes Géza/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése