Az amiről álmodom, nem különleges
narancsligetek végtelenje, homokban
amerre ellátok, szabályos sakktáblán
ott sétálok, csukott szemmel eltévedve
azt játszom, megtalállak-e? Megyek
fától-fáig, hallgatom hol töri meg léged
levelek suhogását, lépted hol veri fel
a homokszemeket, illatod hol vág
folyosót a narancsfelhőbe, meg a dalod.
Már vérvörös az est, szívem még keres
az első két csillag is megjelent, rájöttem
az egyik fény vagy te a másik az enyém
látjuk egymást örökkön-örökké, igen
a végtelen narancsliget meg csak a miénk.
:)
VálaszTörlésنعم، ولذلك فمن
تماما
VálaszTörlésM♥M