A hír:
A NASA bejelentette, hogy nemsokára a Föld belemegy a „null síkba“.
2012/2013 őszén és telén Tibetben és a Föld északi féltekéjén meleg lesz. 2012.december.21-én Földünk belép az egész Naprendszerrel együtt a galaktikus „null síkba“.
Ez egy létező sík, ahol nincs áram és ahol semmilyen tárgyban nem működik az elektromosság.
Mi is az a "galaktikus sík" . Egyszerűen elmondom nektek. A Nap is úgy kering a Tejút központi magja körül, mint sok milliárd csillagtársa, ahogy a Föld a Nap körül. A földi éves keringési pálya a zavaroktól eltekintve síknak mondható és Kepler a keringésre adott mozgási törvényeket. Hogy gyorsítsak, Einstein az általános relativitás elméletével pedig minden eddiginél pontosabban leírja a bolygók mozgását, amiknek mindnek saját pályasíkjuk van. ( A Földnek is )
Képzeljük el, hogy a galaxisunk magja körül sok milliárdnyi csillag kering nagyjából egy síkban, mint egy diszkosz alakban, "spirál karokkal". Ez a sík a gyakorlatban nem létezik, hanem az Euklideszi geometria sík fogalmával helyezik egy galaktikus koordináta-rendszerbe. Ha elfogadható lenne, hogy ezt a síkot a Nap átmetszve csillagászati jelenséget okozna, akkor, mivel a milliárdnyi Naphoz hasonló, kisebb vagy nagyobb csillag esetében is igaz lenne, azaz az égen naponta tűnnének el csillagok és jelennének meg pár nap múlva újra, de legalábbis a csillagászoknak már rég feltűnt volna, hogy itt valamilyen jelenséggel állunk szemben. Ilyen jelzések sohasem voltak.
Ez a sík egy képzelt sík, valójában semmi fizikai jelentősége, hatása nincsen, mivel az említett Általános Relativitáselmélet szerint a 4 dimenziós terünket, a tér-idő négydimenziós görbületei határozzák meg, tehát egyáltalán nem homogén síkról van szó, hanem hullámzó mozgó 4 dimenziós tér-időben történő eseményekről.
Az én véleményem mindezek után sajnálatosan lesújtó az ezoterikusokra, azaz, ne ilyen messze keressék a világ összeomlását, hanem elegendő a Földünkön körbenézni.
segítségül egy NASA link ebben a témában :
http://www.nasa.gov/topics/earth/features/2012.html#mayans
Képzeljük el, hogy a galaxisunk magja körül sok milliárdnyi csillag kering nagyjából egy síkban, mint egy diszkosz alakban, "spirál karokkal". Ez a sík a gyakorlatban nem létezik, hanem az Euklideszi geometria sík fogalmával helyezik egy galaktikus koordináta-rendszerbe. Ha elfogadható lenne, hogy ezt a síkot a Nap átmetszve csillagászati jelenséget okozna, akkor, mivel a milliárdnyi Naphoz hasonló, kisebb vagy nagyobb csillag esetében is igaz lenne, azaz az égen naponta tűnnének el csillagok és jelennének meg pár nap múlva újra, de legalábbis a csillagászoknak már rég feltűnt volna, hogy itt valamilyen jelenséggel állunk szemben. Ilyen jelzések sohasem voltak.
Ez a sík egy képzelt sík, valójában semmi fizikai jelentősége, hatása nincsen, mivel az említett Általános Relativitáselmélet szerint a 4 dimenziós terünket, a tér-idő négydimenziós görbületei határozzák meg, tehát egyáltalán nem homogén síkról van szó, hanem hullámzó mozgó 4 dimenziós tér-időben történő eseményekről.
Az én véleményem mindezek után sajnálatosan lesújtó az ezoterikusokra, azaz, ne ilyen messze keressék a világ összeomlását, hanem elegendő a Földünkön körbenézni.
segítségül egy NASA link ebben a témában :
http://www.nasa.gov/topics/earth/features/2012.html#mayans
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése