Megint csak vártam
mindhiába csókolt a Nap
a horizont vonalában
most csillagokon a sor
kezemben egy lapot
még utószor megfordítok
sápadtan tűz a Hold
csak képzelem a Napot
rámvetül árnyékod
lehajtom fejem feléd
a Minden vége összeér
csend simulj, sosem elég.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése