Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2013. január 12., szombat

Primerose: Te meg én

Ha a csillagokat nézem
Szemedre emlékszem
amint felgyulladt a fénye
Lelkem legbelső mélyébe

Fülembe súg az ősz dúdolva
Mintha kedves hangod volna
Csókról mesél, szerelemről
hogy lett egy a két emberből

Könnyek, csókok, nevetések
vad szerelmes ölelések
részem vagy, bevéstelek
génjeiben rejtelek

Semmi sem vész el
tovább él másban
s születik újjá
örök körforgásban

Két kis szerves pont
az univerzum peremén
él tovább a csillagokban
ahogy csókolt, Te meg én



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése