Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2010. január 26., kedd

Muallim: Az elmúlást


Ha majd az éj magasra hág
csengetnek, lehajtom zongorám
fülemben tovább játsznak a hangok
valaki még játszik, óh csak angyalok...


vannak mesék, csodák és elhiszem
kellenek hogy mindíg gyermek legyek
és ha mégis lesz időm, hitetlen
akkor legyen szakállam, vénüljek meg


de addíg is szólj zene, szavak, gyötrelem
nem adom fel, végéig elmegyek
ordítsam, hallja meg az egész világ
él itt egy vén tánctanár


ahogy az ősz beszól
ahogy kinyitom ablakom
pár levél belibben, mondják
gyere, várnak lenn a járdán
szteppelj belénk, rúgj százfelé
úgy szeretjük az elmúlást...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése