Gondoltam, reggeli ködben
kisétálok, belenézek
érted, belenézek messze
hogy azt lássam végre
amit igértetek sejtjeimnek
Gondltam, reggeli ködben
nagyon mélyet lélegzek
átjárja idő meg tér
állandóan kavargó
kitisztázhatatlan dalom
Gondoltam, reggeli ködben
megfogja egy tündér
és én is megszorítom
tudva múltam, jövőm
ködből a megvilágosodást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése