Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2010. február 2., kedd

Fazekas Margit: Szemed ölelésében


Szeretem a szemeidet.
Ha mosolytalan,
gyötri szívemet,
simogat, ha ragyog,
öleli lelkemet,
s a végtelenben szárnyalok.
Fényt adsz utamon,
reményt hozva napjaimba
Csillagokként sziporkázol
bús, magányos életemben.
Ha könnyeid csillognak,
a fájdalom forrón perzsel .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése