Ha nem fúj, csak áll
hozz végre gyógyulást
arcom borostás
porlepte ruhám
cipőm elkopott
annyit gyalogolt
fújj már szél
lobogj át már
zúgodat imádom
arcom kivár
és ha becsukja épp
esti magányod
vágytól a szemed
és tested kívánó hevület
arcodra forró pírt
én követtem el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése