Muallim: Rákezd

Magamra húzlak

annyira édes

egész sötét lett

érzem illatod

összegyűrsz megint

megér szenvedni

fülembe súgod

bőrömre írod

egész bíbor lett

kertek ágyása

rádfonom indám

tűzem fellobban

számon a szavak

bőrödre csókkal

írom azokat

egész felfordult

testek vihara

tengeri orkánnak

szirtjei állnak

habbal öleli

forrón simítja

pusztúlni semmi

együtt zuhannak

egész kisimult

tükrödbe nézek

magadat látom

megcserélt lelkem

benned létezem

élek tevelem

csendes hajnalon

meggyújtod a lángot

hajnali szellő elfújta

egykor
igen a parázs megmaradt, nem éget

a kazánnak ez a természete

a parázsból lángot hevít

füstje jelzi, hogy itt laknak

szívek háza

béke szigete, mezői

csendes kaptár, sok sok mézzel

nem is tudom mikor nézted

talán a tavasz újra

rákezd.