"Én
Kedveském, ha szemed lágy lobogásait
összegyüjthetném s pici polcaink közt
libbennének - öreg butoraink puha
táncukat elmosolyodva néznék.
Ő
Édeském ........................
................................
................................
................................
Én
Kedveském, ha szelíd két karod átölel,
mintha édes, holt anyukám öléből
lassú lelkem, a lágy, még ma se lépve ki
mind csak aludna a gyors világban.
Ő
Édeském, ha szerény friss vacsoránk után
földerülten jaj ki se mondhatom, hogy
büszkén, boldogon - ugy kell
*
Mily szép vagy, milyen gyönyörü,
mindenütt kerek s gömbölyü
Alvást ér, ha rád borulok,
mikor ölellek, megfulok
s holtomból ujjá éledek,
hogy el ne vesszelek tégedet. "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése