Nekem ne mondja senki
még ha égből hull a harmat
még ha cseppjei megsiratnak
akkor is vágyom azt a mélyet
ahol a szavak már le nem érnek
azt az ölelést szemben
amit nem látok csak érzek
semmi nyavalya nem érdekel
borulj rám és csendben engedj.
Mosolyod mögött látlak
mintha meg is mozdulna
a függöny ráncai táncba
kezdenek, fellibbennek
de csak egy résre nyitott
ablakon fúj az őszi szél
égett avarillatot ver be
az égen egy repülő húz el
gyorsan bezárom
ne halljam égett avar
zizgát, hamuja verjét
csak a mosoly-csend illatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése