Itt topogok veled édem
alig egy négyzetméteren
a tű szakadozik a barázdán
ahol nem szól, ott folytatod
nem lépünk tágat, szélest
szoros a táncunk egyre
hallod hogy aprót koppan
és reccsen az öreg parketta
régen vártam pont ezt a dalt
tudom fekszik, simul rajtunk
összeér forrón a tenyerünk
a négyzetből nem léphetünk
és hallom mit súgsz huncutúl
a szerelmes szabály szigorú
amit lehet négy sarkában itt
kérlelhetetlenül kihozzuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése