Szemed zöld, puha bársonyán
- mint a festő színes vászonán -
a fény, fut s ragyog.
Pilláid hozzám küldi azt,
mint ragyogását a Nap
és az űrbéli csillagok
Szemed zöld, puha bársonyán
- a lélek-tükör átlátszó fátyolán...
látom azt,
melyet rejt a hús, a test,
de a lelked félszegen felfed,
- hogy ki vagy.
Szemed zöld, puha bársonyán
- a vágyak merengő álomán...
látom éned
azt, aki méltó e címre: "Ember",
kit a ritkábbak közül valónak rendelt
mellém ez a furcsa élet.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése