Hogy csókosat egyszerre álmodunk,
Csak ennyit tudok róla.
istenem, az-e, akit gondolok?
Mindig megérzem,
Mikor lecsúszik a takarója.
Mi már talán sohse találkozunk
Bús vándorok mi ketten.
De ott vagyok, mindig, mikor kíván
És ő is eljött,
Akármilyen idegent szerettem.
Lehet, hogy dús, fekete a haja,
Ilyen hajat kívánok.
S óh jaj, az ő dús, fekete haját
Hányszor hozták el
Arcomra kócos, szőke leányok.
Még egyszer fogom más csókjainál
Szemeimet lezárni:
Majd ha ő is így csókol valakit,
Csukott szemekkel,
Mert engem nem bírt már tovább várni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése