Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2010. október 17., vasárnap

Dobos Hajnal: Égigérő

Becézz, harapj, barlangjaimban boldogan barangolj!
Tölts be magaddal: áldozd fel, ültsd el belém.
Fenn a csillagok közt, fénylő sugár-útján
éppen felizzik egy üstökös-remény!

Ölelj! Szoríts! Eressz el... Kapj utánam!
Szívj vissza! Borzold gyöngéden hajam...
Ó, az égigérő csillag-szenvedélynek,
körülvéve téged, boldog sorsa van!

Láva-hullámaiddal önts el, perzseld föl a lelkem!
Fészek-ölemben csitulj - repkedő madár!
Egy égről hulló csillag-üzenetben
szájról szól a szív és szívről szól a száj...

Áradásod forrás: beiszlak - enyém vagy!
Vérköreim forró gyökereiddé válnak...
A föld ölétől, föl a magas égig
így nőnek sudárrá a csillag-álmú vágyak!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése