Hűs most a szellő
elengedem mellettem
szavak, miért szavak
néha kevesek, üresek
lelkek, sötét fellegek
elröpülnek felettem
madarak, sehová mennek
utak, nem vezetnek
csak hallom a dallamot
olyan fáj, annyira hiány
nem kell már nekem
még forró a kávé
kifröccsent megint
az ingemnek annyi
csak úgy eltévedtem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése