♦Sajnos az embertől, a tudatunktól, nem tudunk elvonatkoztatni, hiszen az egész világunk a tudatunkban épül fel, hiába létezik rajtunk kívül, mégis mi fordítjuk le emberi gondolatokra. A világ megismeréséhez 3 dolog kell, a megfigyelés tárgya, a mérőeszköz és a tudat, egyik sem hiányozhat, mert akkor számunkra nincs semmi.
♠Akkor igazi véletlen valami, ha nincs létező oka, vagy ismert az ok, azaz a közvetlen ok nem ismert, de csak azért, mert az emberi tudás véges.
Nem kételkedem azonban abban, hogy ha igaz a Nagy Bum, akkor mindennek van oka és nem is létezik véletlen, hiszen minden onnan indult el, abból ered, tehát az ős oka.
♥A véletlen és a valószínűség között természetesen van kapcsolat.
A véletlen mennyiségi leírására a valószínűséget használjuk, de tudjuk, hogy valószínűsége mindennek van.
♣A (0-1) intervallumban, ha egy eseménynek 0 a valószínűsége, az nem következhet be , akkor nem nevezhetem véletlennek ( nincs esemény ), ha pedig 1 a valószínűsége, akkor biztosan bekövetkezik, azaz nem véletlenül következik be ( biztosan bekövetkezett esemény ).
Ezek szerint, minden a 0,1 értékeket nem tartalmazó valószínűség véletlen kategóriájába tartozik.
Az információ hiánya az esemény analitikus ( determináltsági ) vizsgálatakor kerül előtérbe, az esemény belső és környezeti kapcsolatában. A valószínűség meghatározásához pedig nincs szükség másra, mint az esemény összes lehetséges kimenetelének és a kedvező események mennyiségi ismeretére.
Amit én az igazi véletlenen értek, az azt jelenti, hogy az eseménynek nem tudom a valószínűségét meghatározni ( nem konvergál egy értékhez ) és nem lehet determináltsági kapcsolatot találni a belső és külső viszonyok között.
Tehát az igazi véletlen nem számolható ki, azaz nem lehet 0 a valószínűsége, és az információtartalma sem lehet 0.
♦Ha filmre veszel egy kockadobást, azon a filmen a dobás minden paramétere rögzítődik. Az 100% ha újra lejátszom a filmet, akkor ugyanúgy történik meg akárhányszor. Mivel a kocka egy makroszkopikus test, a determinista szemlélet annál határozottabb, minél nagyobb a térfogata, tömege ( lásd Kepler törvényeit vagy éppen Newtonét ), annál inkább előre megmondhatóak az események, amelyek bekövetkeznek. Sok kezdeti paraméterrel igenis tetszőleges pontossággal meg lehet előre mondani a kockadobás eredményét.
A kockadobást minél kisebb térfogatban végezzük el annál inkább szűkül a változók száma, annál inkább kiszámolhatóvá válik.
Egy elektron mozgása ,mondjuk egy tv képcsőben , azaz a pályája, pontosan kiszámolható, de ha csökkentem a térfogatot amiben mozog, mondjuk atomi méretek alá, Planck hosszak méreteibe, akkor a komplementer mennyiségek egyidejűségét fel kell adni, energia-idő, impulzus-pálya stb. Ilyen méretekben csak állapotok léteznek és még filmfelvétel sem készíthető.
Az ismeretlenek számának növekedésével a végeredmény nem válik bizonytalanabbá, hanem ugyanúgy határozott és kiszámolható lesz, mintha a kocka kockányi térfogatban lenne és egy megoldással. Ha nem egy egyenlettel, hanem 1000-el akkor determinált lesz.
♠De:
Amit én az igazi véletlenen értek, az azt jelenti, hogy az eseménynek nem tudom a valószínűségét meghatározni ( nem konvergál egy értékhez ) és nem lehet determináltsági kapcsolatot találni a belső és külső viszonyok között.
Tehát az igazi véletlen nem számolható ki, azaz nem lehet 0 a valószínűsége, és az információtartalma sem lehet 0.
Képzelj el egy zárt rendszert, azaz nincs semmi információ áramlás. A rendszeren belül az események definiálhatók ( az ismert okokat, okozatokat párosan tartalmazza ) , de mihelyst kívülről egy plusz információt be ( ki ) viszek ennek az információnak nem lesz kiszámolható valószínűsége a rendszeren belül, mert megváltoztatta a belső struktúrát, mielőtt az belül definiálva lett volna. ( megváltozott az ok-okozat paritás = lesz olyan esemény, amelyhez nincs ok vagy okozat )
Na erre az esetre mondható, hogy igazi véletlen, mert még ismeretlen oka sincs.
Természetesen három független változó lévén, egy eseményt több esetben is lehetetlennek ítélünk, ha nem létezik, ha nem mérhető, ha értelmetlen vagy egyszerre több tényezője is 0 értékű.
1. létezik, mérhető de nem értelmezhető ( nincs oka ), észlelhető véletlen
2. létezik, nem mérhető, de értelmezhető ( de van oka ), elméleti véletlen
3. létezik, nem mérhető és nem értelmezhető ( nincs oka ). nem mérhető ( számítható ), "oktalan" létező esemény.
♥A sima véletlen kategóriába sorolom az 1, 2 eseteket, az igazi véletlent a 3. kategória jelenti.
♣a "nincs ismeretlen oka" annyit tesz például :
1. ha egy egyenletnek van megoldása, akkor az egyenlőség oka a létező gyök, a létező ok.
2. ha egy egyenletnek nincs megoldása, akkor az egyenlőségnek nincs gyöke, nincs létező oka.
3. ha egy egyenletnek nincs ismert megoldása, akkor az egyenlőségnek nincs is ismert gyöke, nincs ismert oka.
4. ha egy egyenletnek még ismeretlen megoldása sincs, akkor az egyenletnek még ismeretlen gyöke vagy oka sincs. ( pl. az olyan egyenlet, amely értelmetlen )
♦Lovász László nagyon jól megfogalmazza :
♥A véletlen esemény definíciója szerint véletlen esemény az, aminek nincs oka.
A valószínűségelmélet a véletlen folyamatoknak azon alapvető sajátosságát ragadja meg, hogy egyetlen véletlen esemény kimenetele sem jósolható meg, de több esemény bekövetkezése pontosan előre kiszámítható.
A véleményem szerint, az entrópia növekedésbe a káosz által teremtett "rend" simán beleillik.
A klasszikus természettudományos világkép szerint, ha egy rendszert néhány egyértelműen megadható kapcsolat határoz meg, akkor a rendszer jövőbeni viselkedése egyértelműen megadható. A hatvanas évek eleje óta köztudott, hogy ez a várakozásunk számos esetben ábránd marad. Kiderült, hogy az ún. nemlineáris rendszerek számos érdekes tulajdonságokkal rendelkeznek. Legmeglepőbb jellemzőjük, hogy ilyen esetekben a kevésváltozós determinisztikus rendszerek is viselkedhetnek véletlenszerűen, kaotikusan. A biológiai folyamatok döntő többségét viszont a nemlineáris kapcsolatok határozzák meg. Ennek alapján várható, hogy számos biológiai rendszer viselkedhet kaotikusan vagy éppen annak köszönheti kialakulását.
♣Az idő egy irányát biztosítja a termodinamika második főtétele az entrópia törvény, ami természeti törvény. Mint ilyen, egyetemes érvényű és változatlan. A természeti törvények éppen azért természeti törvények, mert soha, egyetlen kivételt, vagy ellenpéldát sem láttunk, tapasztaltunk. Így az entrópia törvény is egyetemes és változatlan. Ezért képtelenség a következő egyenlet:
véletlen folyamatok + entrópia = rendezettség
Mivel egyetemes, változatlan tény az entrópia természeti törvénye (hogy a véletlen folyamatok hatására minden anyagi formátum a rendezetlenség irányába halad), ezért lehetetlen, hogy mindezek végeredményeképpen valahogy mégis rendezettség jöjjön létre!
Pedig egy élő szervezet, a biológia ezt megcáfolni látszik. ( erről majd később:-)
Az entrópia viszont az "energiaáramlással" van kapcsolatban, így megállítani vagy visszaáramoltatni az maga a sci-fi.
♣♦♠♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése