Nem is a pókokat üldözöm, de a székre álltam
nini kit látok, de megmondom őszintén, egészen
olyan kedvesen mondja és emlékszik, a nevemre
de megvallom az Ön neve nem ismerős de nem akadály
de az arca, az alakja, istenem felrémlik, régen volt
jaj csak le ne szédüljek, a falikarba csavarok egy izzót
hogy a pókok is lássanak, tudja, azok nem a parketten
hanem a falon másznak , meg a mennyezeten
de nemrég találtam egy szemüveget, egész csinos
ha felvenné, talán eszembe jutna a tánc, amit akkor...
tudja, én a pókokat nem ismerem, de annyi lábon táncolnak
ha megfoghatom a derekát, mert szép zenét hozott
ahogy táncol, már kezdek emlékezni, igen maga az, az
ilyen hosszú monológot csak egyvalaki tud, verselni
ilyen sorokat egy valaki tud csak kitalálni, hmm
megsúgom, de csak magának, más meg ne hallja.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése