Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2012. december 27., csütörtök

Amy Lowell: Venus Transiens

Mondd csak,
szebb volt-e Vénusz egykor
tenálad,
mikor fodor hullámokon
ívjáratos kagylóba lengett,
s a ráncoló víz
a part felé sodorta ?

Vagy szebb-e Botticelli álma,
mint az enyém,
s azok a festett rózsabimbók,
amikkel megdobálta szíve hölgyét,
különbek-e,
mint a szavak, miket elédbe fújok,
hogy eltakarjanak a ködlő
ezüst csillámló fátyolába.

Libegve
állasz előttem
a hullámos, kék levegőben,
fényes szelek övével,
tiporva a verőfényt,
és a habok, mik megelőznek,
lágyan redőzik és zilálják
lenn a fövényt a lábaidnál.

/Fordította: Kosztolányi Dezső/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése