Sohsem daloltam én terólad
Én régi théma, szerelem
A józan ízlés mind e percig
E téren megmaradt velem
Pedig - (hinnétek hogyha mondom?)
Már asszonyt is szerettem én
- De nagy bolond is voltam akkor
Gyermekkoromnak reggelén!
Most már belékezdék - az Isten
Bocsássa bűnöm - mit tegyek?
Első szerelmem hát leírom
Halljátok völgyek és hegyek
Nincs benne semmi nagy, se furcsa
Meghallgathatja ifjú és vén
- De nagy bolond is voltam akkor
Gyermekkoromnak reggelén.
Tudjátok, így volt. nem valék több
Tizenháromnál akkoron
Családostul nyaralni mentünk
Augusztus hónap volt soron.
Minden teljes pompában díszlett
A kék égen és föld színén
- De nagy bolond is voltam akkor
Gyermekkoromnak reggelén.
-----------------------------------------------
Aztán... reggel lőn - napsugáros,
Élettől pezsgő szép világ,
De hajh! az ősz leheletétől
Sárgulni kezdtek már a fák
S a hűs szelet mi is megérzők
Sok édes, méla alkonyon...
- Akár hiszi, akár nem, önbe
Szerelmes voltam, asszonyom.
Be gyakran láttam Önt a kertben,
Ha alkonypírban ég az ég,
Az őszirózsák illatától
Telítve volt a könnyű lég.
Tekintetem kisérte mindig
A tiszta, árnyas utakon,
- Bolondság volt, de mit tehettem.
Szerelmes voltam, asszonyom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése