Tegnap is gondoltam a mára
és azelőtt a mindennapokra
kérdeztem, miért van ez így
a választ ma sem értem
pedig jól kérdeztem-feleltem
amikor magamnak feltettem
Te biztosan tudod és hallgatsz
amikor hull a hó és hideg van
minden lény meghúzódik
magába gyűr minden meleget
ha melletted pihen, adsz belőle
dalodban ezer szeretet, jóság
hadd forduljak egészen hozzád
halvány a pír mi elönti arcom
tudod a meleg és a csend
kibírhatom, ha te is akarod
kezünk ugyanazt akarja, írja
édes a szó meg annak hatalma
legyen a holnap - nem mondom -
érzem, több száz kilométerre
és ha felnézel Holdra, Égre
szemedben mosolyom a Tied.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése