megfogott ma egy kiérlelt agyaggolyó
vizet csaptam még, rá gyúrtam ötre
deszkán nyomot hagyott és lefröccsent
most jó, hogy tenyerembe vegyem
mint lágy és puha melled, meleg és síma
bimbóalján esett íved formáztam
ilyen csodát csak ma délután láttam
tépek még az agyagból vagy két kikillót
megpaskolom, csattog , beremeg
jaj istenem szét kell feszítsem
újra összeverem a két tömböt combbá
számmal érzem, nyelvem mélyen bevackol
tenger áraszt el siklok a nedves agyagon
minden összefolyik, egy másik világ
meg tornyosodik
szorítom két markomba, rányomom
újjaim közt kivergődnek gerezdjei
tiszta erőmből, nyögök nagyokat
megbillen az asztal, minden felborul
a podeszt lenyom, medencém vissza
az agyagból jobbra-balra sok caffat
fehérsége árnytalan filmet vetített
lábát sohátlan szoborrá emeltem
úgy lettem kétágú fura térdelő manó
kinek két feje, húsz újja, törzsenőtt karó,
izzadt az agyagtest fehérje keverten
kiszomjazott vén szobrász-testem...


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése