1.
nem vagyok még nagy
totyogok, szineket eszek
számba veszem azt
amit épp nem lehet
megeszem a vaságyat
fogamat csikorgatom
kedvenc vonatom fújom
emlékekből állok fel
alulról nézem a világot
az ovónéni rózsaszinjét
emlékszem a dugóra
a gumiszaga agyamban
óriási, minden de egyedül
ordítok a bejáratnál
nem jött senki, felemeljen
megetessen, lefektessen...
2.
nagyot léptem az időben
az első dobbanás, pillanat
álom csupán, egy fuvallat
éreztem valamit, fontosat
hosszú haja, az ablaknál
korán jöttem, egy villanás
mozgásban egy táncban
forogtunk mint két bolygó
felfedeznivaló, hámozatlan.
megérkeztem tudatlan
a nehéz rögöt elnyomtam
levegőmért fel, elindultam..
3.
nem térek ki, nem csúszok
mégis megállok, nem kapkodok
csak akarlak, nézz rám
könyörgök, ne fordulj el
kitép az, gyökerest, virágost
megkönnyezem, bocsánat
ha van még ilyen benned
könyörtelen a semmi éjjel
megszállnak a démonok
nem hagynak el, szeretnek
oh csak tudnám levenni
megsimítani a simíthatatlant
melegíteni a melegíthetetlent
könyörgöm nézz még egyszer
érted vagyok, értelmetlen
minden más annyira nélküled
ne, ne menj el, csak pillants rám...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése