Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2010. február 28., vasárnap

Muallim: Megjöttél


Bolond vagyok
nem sejtettem
milyen ha fáj
elviselned,

minden erőm
és melegem
óvjon, adjon
szert testednek

azonnal rohanok
átveszem terhed
bírni meg fogom
csak neked ne fájjon

így leszek, úgy akarom
reggelig betakarom
kezemmel egészen

oh tudlak erősnek
hisz az vagy
ne engedj soha
átadom mim ép
talán többre mész

igen ez kell
tudom jó vagy
mint teának illata
meleg csészédből
forrón átmelegedek

most kimodtam
először, bennem
volt magja régen
hiányzott, nincs
elég szókincsem

jól esett, hogy ma
éppen éreztem
mit kell mondanom:
hogy hazajöttél.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése