Ne menj még el
ott várlak nekidőlve
a harmadik oszlopnál
az árkádok alatt
árnyékba teszem
most szomorú lelkem.
Ring a csónak, alig csobban
nem merítem mélyre
ott senkit se zavarjak
hűs szellő fújja rám
ha meggondoltad
látod ugye, az ősz vár már.
Jah, az a kapualj, ott kezdődött
tudod amikor balra fordultam
rámnéztél, na az volt a pillanat
minden felvillant, az utca,az ég
kiszínesedett mint egy utcakép
mit a festő lelke színeivel festett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése