Otthon bolondját járja a világ
Ez a majmos, zavaros, perces, hittelen
Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn
Fenn: zűrös, olcsó kis komédiák,
Magyar Bábelnek ostoba kora:
Ments Atyaisten, hogy benne legyek!
Engem kötnek égbeli jegyek
S el kell, hogy jöjjön nászaink sora!
Ma percemberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mi mégis eljövünk,
Nagyot, szépet, emberit, magyart!
Robogok honról rejtett vonaton,
Ebek hazája ma nem az enyém;
S ha marad csak egy hívőm, szent legény,
Még a holttestem is ellopatom!
Ez a ricsaj majd dallá simul át,
Addig halottan, avagy éberen,
Pihenjen a szent Láz s az Értelem.
Míg eltünnek a mai figurák.
Magyar leszek majd, hogyha akarom
Ha majd nem sutáké lesz itt a világ,
S felcsap minden szent és igazi láng,
Rejtekből, avagy ravatalon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése