arcod a papír felett
s én állok jobbodon
ujjaim ott pihennek válladon
majd ceruzád az asztalra ejted
kész is már a csodás terved
rám emeled tekinteted
felém nyújtod két tenyered
ej! de mily szemekkel nézel
szinte máris megigézel
úgy méreget végig lágyan
egyből kigyúl bennem vágyam
ahogy, s amit sugárzik felém
az varázslatos tünemény
a szád! ó, szívemen is áthatól
az a vágyakozó, szép mosoly
érzem és érzed egyre hevesebben
egyetlen érzés két forró testben
vérünkben zeng és körbefon
akár egy tüzes dallam -égi húrokon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése