erősebben rántom
tízfogattal száguldok
földi,égi járgányon
villámfákat hagyom
pillanat mit átélek
de megállok nálad
csendes örökben
időm végtelen, óra
mezők ha rád várok
biztos az is te voltál
kit öleltem már utcán
kit karomban hoztam
felhős matracomra,
nincs hideg már nem
fázom, gyeplőm ereszt
lehull alám, izzadt
párnám te vagy, kezed
meséit enyémbe zárom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése