Gondoltam mindenre
széttépem, elrohanok
nem akarom látni, félek
de a dalod nyugalma
kékségeid csillapítnak
szeretnem kell betűid
minden sorod történjét
lebegek előtted édes
félek élet, ó istenem
maradj csak nekem így
nem szököm el soha
széttépni minek azt
elrohanni,mindenhol
lelked árad rezgő lélek
látod már sem félek
csak egy vékony könny
rossz, elszállt emléke.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése