Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2010. augusztus 29., vasárnap

Verlaine: GREEN

Rodin-The-Kiss
Gyümölcsök és virág és ágak lombja: vedd el,
s vedd szívem is, amely csak tehozzád hajol.
Csak ezt hoztam: ne tépd össze fehér kezeddel,
s legyen szép szemeid öröme e csokor.

Siettem; elborít még a hajnali harmat,
mely a friss szélben a homlokomra fagyott.
Ha eléd borulok, drága pillanatoknak
álma feledteti, hogy mily fáradt vagyok.

Hadd hajtsam fejemet ifjú kis kebleidre,
még benne zengenek utolsó csókjaid;
engedd, jó vihara hadd csendesűljön így le,
s hogy míg pihensz, veled aludjam egy kicsit.

(Szabó Lőrinc) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése