Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2010. december 5., vasárnap

Bédy Lili:Úgy vágyom

Úgy vágyom rád, mint alkony az éjre,
Mint a kerek hold arany csillagaira
Úgy vágyom rád,
ahogy a hétfő sóhajtozik
a szombati napra,
tél a nyár ölelésére.
Hiszen sohasem találkozhatnak.
Vágyom szemed színére,
mi mélyen rám és belém néz.
Rám tapad lassan figyelőn.
Érzem a ruha takarja bőrömet,
mégis meztelen vagyok
a pillantásodtól.
Bármennyire is nem akarom,
hogy így láss.
Pont ma, ezen a napon.
Bár holnap is ezt mondom majd.
Zavartan összébb húzom blúzom,
szoknyám lejjebb kényszerítem,
mert felcsúszott az asztal alatt.
Talán nyújthatok rajta pár centit.
Vagy millimétert.
Most az is jó lenne!
Te meg mosolyogsz, s tudod,
hogy én tudom, belém látsz.
Mégis úgy teszünk,
mintha semmit sem értenénk.
Néha azt gondolom, csak a
sóhajaid akarom magamba zárni.
Éppen ott a szerelmeskedés közepén,
amikor a csend már a mennyezetig ér.
Fürkésző pillantásod észrevenni
s hagyni,csak tedd rám azt a pillanatot.
Kezed mozdulataiból megérezni,
belőle megsejteni,
merre felé hajoljon a test,feletted.
Belülre önmagamba figyelni,
amint a fizika már nem számít
s a lelassuló mozdulatok tétovaságában,
csak nézném-nézném,ahogy a lélek szeretkezik.

2 megjegyzés:

  1. Jó volt olvasni a mai válogatásodat is. Szépek ezek a versek.
    M.

    VálaszTörlés