Muallim: A térről, időről, mozgásról :

I.

1. A SR. szerint a koordinátarendszerek egyenértékűek, akár álló vagy fénysebességű rendszerről van szó.

2. A két réshez rögzített ko-ban tegyük fel nem tudjuk, hogy az egyetlen foton miként viselkedik.

3. Az egyetlen fotonhoz rögzített ko-ban a két rés fénysebességgel mozog ( mert nincs tömege, hiszen anyagtalan lyuk, muallim-effektus !!), ezért két fotonként működik, amelyek interferálnak egymással, a szokásos interferenciaképet adván.

4. A két ko egyenértékű, ezért mindkét esetben interferenciacsíkok keletkeznek a rések mögött, így a 2. esetben is.

II.

1. Van egy matematikai elmélet, ez az SR .Ez leírja, hogy v>c esetén már nem értelmezhető a valós számok körében a kiszámított tömeg, hossz, idő.

2. Vannak kisérleti tapasztalatok, ahol nem lehetett fénynél nagyobb sebességre gyorsítani a legparányibb részecskéket sem, pedig a klasszikus elmélet szerint ilyen gyorsító energiáknál már 3x-os fénysebességre is felgyorsulhattak volna az pl. az elektronok.

Az 1. és 2. pontok elegendőek voltak arra, hogy atomreaktorokat, űrhajókat készítsen az ember, annak ellenére, hogy nincs "”lefesthető képe" az elektronról, az elektromágneses térről, a gravitációs mezőről.

Minden a természetben fellelhető vagy létező dolog a tulajdonságain keresztül válik valósággá. Te egy tulajdonságnak keresed az okát, miért kétdimenziós a sík, a gömbnek mi az oka, miért van nyugalom, miért van abszolut nulla fok.

Neked filozófiai problémád van a valóságról, amit össze akarsz keverni az emberi tudással, megismeréssel.

Korábban már elmondtam, hogy a valósághoz három dolog kell = emberi tudat + észlelés ( érzékelés,mérés ) + univerzum. Ha minimum valamelyik is hiányzik, kár erőlködni. Olyan ,hogy tudat nélküli valóság nem létezhet, mert kizárod az embert, aki értelmezné maga számára a világot, ha nincs észlelés, nincs ami összekössön az univerzummal, ha pedig nincs univerzum, akkor nincs mit tudattal érzékelned, sőt magad sem vagy.

Visszakanyarodva :

Miért nem lehet a fénynél gyorsabban menni: mert ami anyagot az ember megvizsgált azt nem sikerült felgyorsítani.

Az időtényezőt itt kizárom, mert adott egy elmélet, aminek értékkészlete és tartománya van, amit,ha átlépsz elveszted magad alatt a talajt. Alkoss új elméletet, amelyben nem a fény a határsebesség és állj az előtted sorakozó 1000 okos mögé és várd ki a sorodat, ha megéri. Az elmúlt 100 év nem hozott változást e tekintetben.

El kell fogadni, hogy a természetben vannak alapvető, axiomatikus alsó és felső korlátok, amely az észlelhető univerzum és az emberi tudat kölcsönössége miatt van.

Azt hiszem, ezt jobban megfogalmazta Gödel .

III.

"A-ból B-be halad agy biciklis és egy autó. Mindketten ugyanakkor indultak, de az autó hamarabb ér B-be mint a biciklis. Hogyan tudom leirni a nagyobb és kisebb sebességet idő nélkül?"

Az "ugyanakkor indultak" kifejezésnek az idő nélküli rendszerben nincs értelme. Ha összekötöm feszes zsinórral az autót és a biciklist, nyílván akkor indulnak el ilyen módon,ha egyszer sem lazul el a zsineg. Tehát úgy kell elindulniuk,hogy a zsineg feszes maradjon. ( ezzel az egyidejű indulás kérdése megoldható.

Mivel az egyik " nagyobb sebességű " az történik, hogy elszakad a zsineg ( ez is meg van oldva ), ha az autó "előbb" ér a célba felgyújt egy lámpát, a második ütközésre a biciklis eloltja a lámpát ( az elsőség , előbb,után kérdése is meg van oldva ).

Ebből a gondolatkisérletből, ha többször elismétlem, más haladó mozgást végző dolgokkal, akkor levonhatok több szabályt és előre megjosólhatok fizikai történéseket.

Irod : "folyamat, aminek kiterjedése van. A kiterjedése pedig maga az idő"

Folyamaton itt nyílván mozgást értesz, vagy valami változást. Ha egy folyamat vagy változás a világban megvalósuló esemény, akkor az az időtől függetlenül is végbemegy, hiszen nem az idő a változások motorja , lényege, hanem a kölcsönható anyag. ( az idő csak egy segédparaméter ).

A végtelennel csínján kell bánni, mert az emberi elvonatkoztató, általánosító és indukáló elme szüleménye. Különbség van a matematikai végtelenség és a fizikai valóság között: az anyagi részek megszámlálhatók mindig egésszámokkal.

***