Féltve ölellek át, alvó meleg jövő -
Gyerekkoromban így vettem ingem alá
rablott madár-fiat s szaladtam boldogan
célnélkül véle hogy kis karmával s puha
szárnyaival lágyan kaparta bőrömet...
Így, így szorítom én szívemre most tüzes
kis arcodat! s puha hajad' és boldogan
futnék ahogy lehunyt pillád csiklandozó
rebbengetéseit érzem, - ó álmodó
hallgasd ki e zajos bomlott menetelést,
hegyeken s völgyeken özönlő víg sereg
föl-fölcsapó dalát, - mit én se érthetek!
Alszol mosolyogva karom között s pihegsz,
pihegsz és tartlak én s mellemből még ezer
bizsergő mozdulat szállna ölelni mint
lappangó izgatott bekeritő-sereg -
Zászlóktól ég alant egy város s ünnepel!
Mosolyogj meleg világ, kicsiny völgy, szép utam
s otthoni ünnepem! - ládd, itt vagyok s szemem
nevet és félszegen tekint szét mint aki
nem érti: mért e nagy öröm körötte, bár
örvend ő maga is hő könnyei mögött...
Álmodj karom között pihegő kis titok,
pihegj karom közé bujt titkos győzelem -
s győzelmem végtelen, be sose járható
tája, hajnalidőn selymesen csillogó...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése