Vezettem, rohantam
a házhoz
letépjem rólad
a világot
hűs fehérséged
markoljam
tapadjak mint ezüst
a Holdra
heves pihegésed
sarjadjon
izzadtan csússzak
ajkadon
úgy kapartam le rólad
akkor
tíz körmömmel mint tükörről
a foncsort
ordítottam: szeretlek
s te azt mondtad nekem
csillagom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése