Fatális táncom
volt, meredek ruhádban
tíz körmöm bánta
Kinn volt fél kebled
szemem meg merevedett
vörös tangódban
Forró kezedet
ingem alatt éreztem
sőt kíméletlen
Nem volt mit tennem
szofa puha méhébe
elmerültem ott
Hol a jó Isten
helyet nekem teremtett
kebelöledben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése