Árnyas terasz
kis asztalka
kávék gőze
együtt kocc
csend megtört
nézz rám bocs
Édes mosoly
rajzos arc
a nap süt
szél bólogat
Ismerjük már
szemünk mesél
nem kell levedd
nap üvegét
Közelebb szólsz
átfut rajtam
amit mondtál
épp gondoltam
Jujj, válaszomat
még megérted
remeg szád
merő lehelet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése