Megint az állomás
peron, oly közel állsz
bátorság csak egy ugrás
siket vonatok
jobbra-balra húznak
szép lassan
kinézheted kereked
válogathatsz eleget
vasárnap kényelmesen
nézem hogy fordul
méltóságteljesen
rettentő erővel
nekem nem jut eszembe
nem pereg le éltem
üres lelkem, semmi
tudom, koppan egy fej
nylonba, sötétbe teszik
daru nem kell
vékonyka fonál
egy ér
sem köt hozzám
előre léptem egyet
az újságban egy cikkecske
több nem leszek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése