Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2012. május 31., csütörtök

William Shakespeare: XXIV szonett

Lauren Bacall és Humphrey Bogart
XXIV

Szemem a festőt játszotta, s szívem
Lapjára karcolta be arcodat;
Ott most testemmel én keretezem,
S a távlat remek művészre mutat,

Mert, hogy hová tett, azt is látni kell
A képpel együtt s a művészen át:
Keblemnek állított boltjába, mely
Szemeiddel ablakozta magát.

Már most, nézd, szemet hogy segít a szem:
Az enyém rajzolta meg másodat,
S a tiéd szívem ablaka, melyen,
Gyönyörködni, rád-rádmosolyg a nap.

De egy varázs nincs meg e bölcs szemekben;
Csak a láthatót festik, szívedet nem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése