Nem tudom megszólaljak-e
kinyissam friss légre ablakom
lássam az utcát, a sok gyalogost
fákon libegő zöld levélzsongot
kékben gyűrődő szürke pamacsot
tükröm feszülj négy ponton
szeresd és simítsd a fehér falat
érezze képem, roskadó lelkem
nem tudom megszólaljak-e
ha igen, gyötrelmem meghallod
bűzös koszos levegőt áraszt
romos, aszott, néptelen járdákat
üszkös ágakon libegő pár levelet
alacsonyan perzselő lángfelhőket
tükörcserepek a padlón szerte
életem repesz-morzsái lettek
életem repesz-morzsái lettek
öklömmel a falat szétvéreztem
nem tudom, megszólaljak-e?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése