Jó volt odaát ,nem is tudom
sétáltam az esőben, szívtam
párás, városi zaj szmogját
néztem a süket kirakatokat
állt mindíg szemben egy alak
ernyős arctalan, árnysötét
borul az ég a körúton, minden
csikorgás, fékezés, rohadt
egy dolog állni és buszra várni
de
ha tudnám hogy vagy, Te asszony
bárhol lépkedsz, kopog a járda
futnék keresztül falon, emberen
akadály nem lenne csak fussak
hova és tudjam a célt, megőrjít
ez a téboly maga, semmi közepe
mi hozzád képest, űr az űrben
magamba hullok és kifordulok
megáll minden, tajtékzok
boldog így sohsem leszek
boldog így sohsem leszek
leszek talán
égtől függ, angyaloktól, reményem
földöntúli, éteri bizalom hozzád
hogy akarod szent csend üdvét
magas a templomi sóhaj, elfér még
üzenem drót nélkül: légy mindíg
de mindíg enyém, mégha nem is volnék...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése