Nekem a csend örök vallomás
zajban élek, sokszor nem értem
befogom fülem, csak magam legyek
becsapom az ajtót,az ablakot bezárom
nem megy, nem jön, inkább elmegy
mindíg csak elmegy, pedig jönne
világosabb, érthetőbb, szebb lenne
de hagyom, leülök, magam vagyok
ilyen, lehetnék akármi de nem akarok
így kell megvárnom, térdemre hajolok
megigértem maradok, ha süvít a tél
átcsapnak hullámok, vadak meg tépnek
csak találja meg, mi maradt, vigye.
.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése