Rendes vagyok, míg tart a nappal:
nagyvonalú, megértő, nem pityergő.
Tartást gyakorlok, mintha férfi lennék.
S az ég első viola-rebbenése
a nappal támaszát ledönti bennem,
te távol vágysz rám: "Este, édes estém!"
Egész világ fáradtságát szorítom.
Tévedt tekintetből s erekből állok.
/Baranyi Ferenc fordítása/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése