Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2010. január 14., csütörtök

-Szepes Mária-

  "Az ifjúságnak azt üzenem, hogy törekedjék arra, hogy hozzáadjon valamit ahhoz, amit kapott. Segítsen a kataklizma felé rohanó földet önpusztításban megállítani. Mindenki többet tehet annál, amit csak önmagáért tesz. Inkább kezében van sorsának irányítása. Mindenkinek a maximumot kell megtennie most azért (akármi is a foglalkozása), hogy a lélek orvosa is legyen. Segítsen a másikon. A valamivel idősebbeknek azt üzenem, hogy nem állnak annyira rosszul a dolgok, mint gondolják. Nem pusztán lehangolók, félelmet, szorongásos neurózist keltő, amennyiről annyit beszélnek. Az élet tele van reménnyel, fénnyel, mert örök. A fizika bonyolítja. Az individuum mindig a sorsa fölé emelkedhet. Létük soha nem szűnik meg. Éljenek a halhatatlan remény örök jelenében. Csak a Jelen a realitás. És aki nem hisz a csodában, az nem realista."




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése