Sic itur per asperam, ad astra.
Göröngyös úton jutunk el a a csillagokig.

2010. január 16., szombat

Muallim: Végső másodpercet

Kilyukadt az égbolt
forrón tikkadt, behatolt
tölti a teret, elmerülök
nincs hova merre
tartsatok velem
jobb álmodni a távolt
volt egyszer 'hideget'
meséljétek, teljen hamar
a meleg úgyis betakar
télben születtem, élhettem
már a víz sem ad enyhet
integet a pokol emberek!
Rémeket sem látok
itt fekszik a barátom
sorra áll meg a szó
jajt nem is mondok
éget a bőröm, kaparom
cserzett papír, barnuló ég
távolban tüzek, városok
mikor kerül ránk a sor
itt lenn a metróban, sokan
pénzért levegőt kapok
ma már koldus vagyok
gyere mellém drága, édes
veled volt szép a hűsélet
amit adhatok csupán mára
talán elég egy órára
nem kell több nekem sem
mikor már csak egy perc
csókoljuk az utolsó leheletet
azt a végső másodpercet..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése