Szép selymes nyári reggelen
eljött hozzám a szerelem
(...)
láttam ahogy belép ingét ledobta
kezében festékkel teli színes paletta
fessük át a napot szólt s egyből bele fogott
én is ecsetem kezembe vettem
s pirosat, sárgát, kéket húztam menten
s lám mi lett a fehér szobából
a nap, a rét a falakon táncol
majd hozzám fordult nevetve,
s rá csókolt a szememre
kezem kezébe vette
húzott ki a hátsó kertbe
s fűbe huppanva mi ketten
égtünk fülig szerelemben
valami zaj szólt az égen
mi lehet ez kérem szépen?
összenéztünk riadtan
s a következő pillanatban
ott voltam az ágyamban
hisz az egészet álmodtam
hát így ébresztett a vekker
egy édes nyári napos reggel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése