Néha,felszeretnék szállni és csillaggá válni
Házad felett járni, csendben, titkon várni,
Mikor fogsz már végre az ablakhoz állni!
Akkor felragyogni sok,sok szikrát hányni
Bűvös táncot lejteni, téged, csillag pórral hinteni
Addig gyűjtögetni energiám s fényem
Hogy, mire ott leszel gyönyörűen égjen
Káprázatot szórnék, egyenest szemedbe
Hogy ne látszódjék más, csak Én, akkor este.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése